Az ember nagyon régóta használja a tüzet.
Nagyon sokáig ez volt nem csak az egyetlen hőforrás, de az egyetlen fényforrás is. Az éghető anyagok egy része lánggal ég.
A lángoknak ma is van valamiféle "varázsa", ezért szeretjük a gyertya lángját, fényét, (pedig már rengeteg korszerű fényforrás áll rendelkezésünkre).
Nézzük meg egy kicsit "tudományosabban", de azért eléggé érthetően és szemléletesen, mi is a láng.
A gyertyában lévő - általában szén és hidrogén tartalmú - anyagok olvadt állapotban a kanócon felszívódnak a hajszálcsövesség miatt.
A lángba alul bediffundál az oxigén és az elpárolgó éghető anyaggal szén-dioxiddá és vízzé egyesül.
A keletkező égéstermékek hőmérséklete, és ezáltal mozgási sebessége elég nagy ahhoz, hogy a közelükben lévő egyéb atomokat, pl. a levegőben lévő nitrogén molekulákat is nagy sebességre késztessék. Ezen a hőmérsékleten már akkora az atomok külső elektronjának gerjesztése (akkorát "ugranak" egy nagyobb pályára, majd vissza "a helyükre"), hogy közben egy a látható fény hullámhossz tartományába eső fotont bocsátanak ki. Minél nagyobb a hőmérsékletük annál fehérebb fényt bocsátanak ki, ha kevésbé melegek akkor sárga, ha még kevésbé akkor vörös színűt. Ha már nem elég melegek akkor csak infravörös fotonokat bocsátanak ki, ami szemünkkel már nem látható (de azért még jó meleg lehet).
A láng látható határát tehát a benne található részecskék hőmérséklete és az ebből következő fotonkibocsátás határozza meg.
A gyertyaláng fentebb látható "szerkezete" többféle kísérlettel igazolható. Nézzünk néhányat az alábbiakban.
Ha egy fényes, hideg kanalat tartunk a gyertya fölé megfelelő magasságban, akkor az égésnél keletkező vízgőz kicsapódik rajta.
Csak rövid ideig látható, mert a kanál gyorsan átmelegszik.
Ha ujjainkat széttárva néhányszor elég gyorsan áthúzzuk kezünket a lángon, akkor egyáltalán nem égeti meg. A láng eléggé lehűl ahhoz, hogy el nem égett szénszemcsék (korom) váljon ki kezünkre .
A gyertya égésekor keletkező éghető bomlástermékek (gázok) újragyújthatók a gyertya eloltását követően. Ha az eloltás után a felszálló füst (és gázok) fölé gyorsan egy égő gyufát tartunk az említett gázok begyulladnak és a gyertya is újra égni kezd.
A gyertya égésekor a láng kanóc fölötti részében lévő éghető bomlástermékek (gázok) egy vékony üvegcsővel (pl. egy "hagyományos szemcseppentő" üvegcsövével) kivezethetők és meggyújthatók.
Ha az égő gyertya lángja fölé egy fémhálót tartunk akkor a láng lehűl és először teljesen "eltűnik" a háló fölötti részen. Kis idő múlva a háló átmelegszik és az átáramló gázok begyulladnak a háló fölött is.
Mennyi mindent nem tudunk a tűzről, ami emberré tett minket!
„…Az élet célja az öröm és nem a tökéletesség!...”
VálaszTörlés( Adler)
Rendőrség - történeti Múzeum Rendőrség-történeti Múzeum Cím: 1087 Budapest, Mosonyi utca 7. E-mail: rendormuzeum@t-online.hu Web: www.policehistorymus.com Telefon: 06-1-477-2183, 18-385 Fax: 06-1-477-2186, 18-366 Nyitva tartás: hétfőn zárva keddtől-vasárnapig 09.00-17.00 A kiállítás megtekintése és a tárlatvezetés díjmentes! Rendőrség-történeti Múzeum Tarnamérai Kiállítóhelye Cím: 3284 Tarnaméra, Árpád út 12. Telefonszám: 06-36-479-514 E-mail: rendormuzeum@t-online.hu Webcím: www.policehistorymus.com Nyitva tartás: április 1. és október 31. között hétfő: zárva kedd–vasárnap: 9.00–17.00 November 1. és március 31. között a kiállítóhelyet előzetes telefonon történő bejelentkezés (06-1-473-2183) esetén lehet meglátogatni. Állandó kiállítások: · Csendőrség- és rendőrség-történeti életképek · A világ rendőrségei (több mint száz ország rendőrségi egyenruhája, karjelvényei) · Helytörténeti kiállítás A kiállítás megtekintése és a tárlatvezetés díjmentes! Rendőrség-történeti Múzeum Könyvtára Cím: 1077 Budapest, Király utca 71. e-mail:rtmkonyvtar@orfk.police.hu Web: www.policehistorymus.com Tel/fax: 06-1-441-17-81, IRM tel/fax: 14-339 Nyitva tartás: Hétfő: 10.00-16.00 Kedd: 8.00-16.00 Szerda: 8.00-16.00 Csütörtök: 8.00-18.00 Péntek: 8.00-13.00 Rendőrség-történeti Múzeum Archívuma Cím: 1101 Budapest, Hős utca e-mail:rendormuzeum@t-online.hu Web: www.policehistorymus.com Telefon: 06-1-477-2183, 18-385 Fax: 06-1-477-2186, 18-366 A fotóarchívum közel 20 000 fényképet és megközelítőleg 3000 tekercs archív celluloid filmtekercset őriz, melynek nagy része már digitalizálásra került
VálaszTörlésVádemelés Kiskunhalason
VálaszTörlésCímkék: vádemelés, pszichiátriai otthon, ápolók, ügyészség, szemérem elleni erőszak, testi sértés, zsarolás
Hivatalosan is megtörtént a vádemelés a kiskunhalasi pszichiátriai otthon három ápolója ellen, a városi ügyészségtől származó információk szerint. A vádak: szemérem elleni erőszak, testi sértés és zsarolás. A vádlottak szabadlábon védekezhetnek.
Mint az elmúlt napokban ismertté vált, a kiskunhalasi rendőrkapitányság az ügy iratait vádemelési javaslattal továbbította az ügyészség felé. Most kiderült: az ügyészség vádat emelt a gyanúsítottak ellen. Az első tárgyalásra legkorábban ősszel lehet számítani, a vádlottak házi őrizetét feloldották, így szabadlábon védekezhetnek.
A kiskunhalasi pszichiátriai otthon körüli botrányt még az év elején kirobbantó két ápolónő most megnyugodott, hiszen a nyomozás az ő igazukat támasztotta alá, annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban nagyon sok támadást kaptak amiatt, hogy felemelték a hangjukat az intézetben általuk tapasztalt embertelenségekkel szemben.
Miután az ügy kapcsán más visszásságok lehetősége is felmerült, a pszichiátriai otthon jelenleg más hatóságok részéről is vizsgálat alatt áll. ---
További információ:
Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány
Levélcím: 1461. Bp. Pf.: 182 06 1 342 6355 06 70 330 5384 pr@cchr.hu
www.emberijogok.hu
Amikor a két nővér az ügyésznél feljelentést tett, és ez kitudódott, akkor februárban össze lett hívva egy rögtönzött és nagy munkaértekezlet! A két nővér csúnyán le lett hordva mindennek!
VálaszTörlésVolt, aki megkérdezte: Igazgatónő, ha kérdezik mi történt, mit mondjunk?
Erre igazgatónő válasza az volt: Azt kell mondani, nem történt itt semmi!
Kérdezem az igazgatónőt, ha most kérdezik mi történt, akkor mit mondjunk? Még mindig hazudjunk az önök érdekében? Nem gondolt arra, most kéne már összehívni egy munkaértekezletet, ahol hitelesen beszámolna a dolgozóknak? Vagy netán felkérne bennünket megint arra, hogy mondjuk azt itt semmi nem történt? Álljon elénk, és mondja mindenki szemébe azt, itt nem történtek ilyen dolgok!
Fog ez menni, az év végi értekezleten is szemrebbenés nélkül mondta, alig tudta az intézet kigazdálkodni a fennmaradását. Csak azt felejtette el, hogy a vezetőknek több száz ezer FT-t ki lett osztva jutalomként! Miből? Várjuk a további instrukciót, mit hazudjunk? Hívja meg a szegedi professzort is, az be tud bennünket tanítani!
Vizsgálat szándékos veszélyeztetés miatt
VálaszTörlésA hőségriadó napján rendezet intézményi kirándulás, és szabadtéri sportnap rendezvény miatt - egy bejelentés kapcsán - vizsgálat zajlott az intézményben, hogy történt e szándékos veszélyeztetés.
Szúrópróba szerűen engem is meghallgattak, s számtalan kérdést intéztek hozzám, immár a vizsgálat tárgyán túlmutatva. Őszinte érdeklődésük, tájékozottságuk engem is meglepett.
A kollégák által készített írásos beszámolóban, amit a vizsgálatot végzők elé tártak, benne szerepelt, hogy a garai intézmény is elvitte kirándulni a hőségriadóban a lakóit, ugyanoda, a szegedi Vadasparkba! Azt tanácsoltam nekik, hogy ezt fontolják meg, hogy benne maradjon-e! De ők büszkén vállalva, ragaszkodtak hozzá!
Gondolom, most már hivatalból, a garai otthonban is vizsgálódni fognak…
Személy szerint én egyetlen kérdést tettem volna föl: Voltak e kirándulni, illetve rendeztek e szabadtéri sportversenyt az országosan elrendelt hőségriasztás napján? Igen, vagy nem?
Ettől azonban alaposabbak voltak, sok minden érdekelte őket… Igyekeztem minden kérdésükre, legjobb tudásom, tapasztalatom szerint választ adni… Nem indulatból, nem is haragból – szerencsére ezektől jól tudom mentesíteni magam, hanem tárgyilagosan, szakmai szempontok alapján…
Tovább gondolva a beszélgetést, az jutott eszembe, hogy a vezetők, akik a lakókat, figyelmetlenségből, tudatlanságból, vagy mulasztásból veszélyeztetésnek teszik ki, miért is ne tennék ezt a kollégákkal… Sőt!
Folytatása következik: Szándékos veszélyeztetés
Szándékos veszélyeztetés II.
VálaszTörlésVisszagondoltam néhány esetre, amikor közalkalmazotti tanácstagként, tanácsért megkerestek a munkatársak… Először mindenkit igazgatónőhöz, majd a munkahelyi üzemorvoshoz irányítottam, hogy kérjen igazolást… Sajnos sikeres esetről nem tudok beszámolni. Miről is van szó?
Súlyos, műtött beteg kollégákat - kérésük ellenére -, nehéz fizikai munkát igénylő ápolási osztályra helyeznek vissza dolgozni. Nem csak kérésüket, hanem egészségi állapotukat is figyelmen kívül hagyják, sőt a szakorvosi javaslatot is! A vezetők válaszai ugyanarra a sémára épülnek, miszerint: rád ott van szükség, vagy szó se lehet róla, vagy, ha nem birja, nem kell itt dolgozni! Akinek a betegsége pszichoszomatikus eredetű, vagy maga is potenciális pszichiátriai beteg, azt szándékosan olyan osztályra helyezik át dolgozni, ahol a pszichés megterhelés a sokszorosa az előzőnek! Kérése ellenére! Az is előfordul, hogy ki van adva: „Ki kell csinálni!”
Igaz, ezt nem mindenkivel teszik meg, de vannak a vezetők által kiszemelt emberek, akikkel mind ezt teszik, s vannak, akikkel csak a hatalmukat próbálják fitogtatni. Mindezt egy – véleményem szerint erősen vitatható - munkajogi szabályra hivatkozva, miszerint mindenki az intézmény alkalmazásában áll, nem pedig egy bizonyos részlegen belül… Minden áthelyezés ugyanis ugyanolyan stressz, mint egy teljesen új munkahely, kivéve, hogy itt esélye sincs annak, hogy jobbat kap! Az a szakmai érv pedig, mely szerint: „A rotációra a pszichés megterhelés csökkentése miatt van szükség!” - több, mint cinizmus, a dolgok jelen állása szerint.
Voltak olyan ápolók, akiket súlyos csalás eltussolására úgy vettek rá, hogy megfenyegették, ha nem teszed meg, áthelyeztetlek egy olyan osztályra, ahol az egészségi állapotod miatt nem fogod bírni a munkát! Ez bizony felér a család éhenhalásával (sokaknak ugyanis munkanélküli a párja, vagy a nagykorú eltartott gyermeke…). A büntetőjogi vonatkozását most nem is említem.
Sokan igyekeztek helytállni, tovább veszélyeztetve egészségüket, betegségük kiújulását, vagy állapotuk rosszabbodását. Néhány empatikusabb kolléga, próbálta kikímélni őket, de ezt mindenki tudja, hogy sokáig nem lehet bírni…
Míg Nyugat – Európában számos helyen már nem finanszírozzák, ha a dolgozó pl. megemelés miatt lebetegszik, nálunk még mindig meg kell szakadni az ápolóknak… Ott már mindenütt emelőgépek segítik a munkát, amit kötelesek használni, ugyanis sehol, senkinek sem éri meg, ha a munkatársak lerobbannak. Sem a betegnek, akit el kell látni, s akinek nem jó, ha állandóan új dolgozót lát, akit nem ismer, akiben nem bízik. Nem jó az intézménynek sem, mert új dolgozót kell felvenni, betanítani, vagy a megmaradt – amúgy is megterhelt - ápolókat kell még nagyobb terhelésnek kitenni. A dolgozónak lelkiismeret furdalása van, mert úgy érzi cserbenhagyta kollégáit, a többiek pedig a rájuk testált többlet teher alatt, nem az inadekvát vezetést, hanem – sok esetben felsőbb biztatásra - a beteg kollégát hibáztatják majd. Fizetheti a táppénzt, ami senkinek sem jó. A megbetegített dolgozó a lényegesen kevesebb jövedelemmel veszélyezteti a család megélhetését. A társadalomnak újabb beteget kell eltartania – hosszabb rövidebb távon -, netán korai nyugdíjaztatás és sorolhatnánk. A rosszindulatú, megalapozatlan feljelentgetések miatti vizsgálatok (pl. táppénzcsalás) pedig rengeteg pénzbe kerülnek az adófizetőknek.
Akik ismerik intézményünk viszonyait, azok jól tudják, hogy a fentiek sajnos nem egyedi esetek.
Kérem jogászok szíves tájékoztatását anonim levélben, milyen lehetőség adódik a fentiek megszüntetésére!
Természetesen azon az egyszerű lépésen túlmenően, hogy a fenntartó meneszti az egész vezetését az intézménynek!
Kérjük továbbá, hogy rendeljék el, hogy független szakértőkből álló csoport, vizsgálja meg az intézmény dolgozóinak mentális állapotát, hogy reális képet kapjanak a nálunk uralkodó viszonyokról, s hogy a szükséges és halaszthatatlan lépéseket végre megtegyék, immár nemcsak csak büntetőjogi vonatkozás következtében, hanem szándékos veszélyeztetés miatt is!
Olvasói levél LXXIV. - Szándékos egészségkárosítás
VálaszTörlés"Én személy szerint, elitélem a megfélemlítést! Sok embert láttam, akik ez miatt tönkrementek! Nem 1-2 hónapra, hanem egész életre! Úgy látom, a vezetők közt valakik jól kitanulták a szakmát, tudják, hogy lehet embereket pszichésen tönkretenni és élnek is vele!
Amit én hallottam az eseményekről, az megdöbbentő és számomra visszataszító amit művelnek a dolgozókkal! Nem csak hallottam, tapasztalom a betegek elmondásából!"
Főcikkhez kiegészítés!
Nem az intézetben lévő betegekre gondoltam, hanem azon dolgozókra, akik már nem bírták tovább tűrni a megalázásokat, bántásokat és az ország különböző városaiban kértek orvosi segítséget, mert az éveken át eltűrt terror és a velejáró stressz elviselésére már képtelenek voltak!
Semmi gond az ottani kórházban praktizáló orvosokkal, sőt nagyon jól végzik a munkájukat, mert minden beteget elirányítottak másik városba gyógyulni! Indok: mindig van olyan dolgozó, aki kibeszéli a titkot és az intézeti vezetők tudomására hozza, akik feltehetően otthon is megtalálják valamilyen formában a beteg dolgozókat! A megfélemlítésnek így sosem lenne vége!